Az Ultra

Az Ultrának nincs neve, csak a legjobb barátai ismerik. Az Ultrának nincs arca, mivel leginkább kapucni fedi fejét és sál takarja száját.

Az Ultra máshogy öltözködik, mint a többség és nem követi a legfrissebb trendeket sem. Ha egyUltra végigsétál az utcán, felismered még akkor is , ha nem viseli csapata logóját. Az Ultracsak akkor támad, ha megtámadják, de segít, ha szükség van rá. Az Ultra akkor is Ultra marad, amikor leveszi sálat és haza tér otthonába, mert egy Ultra a hét minden napján harcol.

A tapasztalt Ultra példát mutat a fiataloknak, akik tisztelik az idősebb Ultrákat. A fiatal Ultrák büszkék, hogy egy tapasztaltabb társuk mellett állhatnak és, hogy tanulhatnak az idősebbkritikájából. A fiatalok elpirulnak, ha ha kezet ráz velük egy régi motoros. Amikor egy átlagember ránéz egy Ultrára nem érti meg őt, de az Ultra nem is akarja, hogy megértsék és nem is szeretné elmagyarázni miről szól ez az egész. Minden Ultra különbözik: vannak, akik viselik csapatuk színeit és logóit, de vannak olyanok is, akik soha nem rendelkeztek ilyenekkel. Vannak, akik kizárólag csoportjukkal tudják elképzelni az utazásokat és vannak a magányos farkasok, akik önmaguk alkotnak egy csoportot.

Az Ultrák különböznek, de ami egyesíti őket: az a csapatuk iránt érzett szeretet; a kitartás, hogy 90 percen keresztül állnak esőben és fagyban. Egységesek a teljes hangerővel történő kantálás élményétől; egységesek akkor is, amikor félrészegen utaznak haza idegenből a vonaton; egységesek, amikor átvonulnak az ellenfél városának központján; egységesek, amikor négyen is megosztoznak egy szendvicsen több óra éhezés után; egységesek, ha már csak egy cigijük maradt; egységesek nézeteikben, életformájukban és mentalitásukban is.

Ez a sok dolog, ami megtestesít bennünket, különít is el egyben a világ többi polgárától. Az aggódó szülőktől, a döbbent unokatestvérektől, az ijedt iskolatársaktól, munkatársaktól és az intoleráns tanárainktól. Az Ultranem vandál vagy agresszor, csak életformáját védi a folyamatos elnyomás ellen. Azt az életformát védi, amely most veszélyben van a társadalmi problémák, a tudatlan média, az egyre több fiatalt bevonzó diszkók, valamint leginkább a rendőrség és a szövetségek IGAZSÁGTALAN ELNYOMÁSA miatt.

Ultrának lenni természetesen sokkal többet jelent ennél. Érzéseinket és a szenvedélyt nem lehet szavakkal kifejezni olyan embereknek, akik nem is kívánják ezt megérteni és olyanoknak sem, akik csak egyszerűen homokba dugják fejüket és élnek tovább egy üvegbura alatt, akik soha nem voltak elég tökösek, hogy áttörjék azt a burát és belépjenek a mi világunkba.